Településtörténet

Baranyahídvég (Hídvég) nevét először a középkori források említették Hydwegh néven. Később neve Kishídvég alakban tűnt fel, ekkor a nyúlszigeti apácák birtokának írták.

A török hódoltság alatt is lakott hely maradt, azonban a török felszabadító háborúk alatt az itt folyó hadmozdulatok miatt elnéptelenedett, lakosai elmenekültek.

A 18. század közepe táján lakói reformátusok voltak, majd az évszázad második felében már sok katolikus is lakott itt.

A 20. század közepén horvát és német családok is megtelepedtek itt, azonban az etnikum nagyrészt magyar maradt.

A falu lakosainak megélhetését főleg a mezőgazdaság adta.

Vályi András így írt az 1800-as évek végén Baranyahídvégről (Hídvégről): "Melyet, mivel sok apró hídnak a végén van azért hívnak így. Magyar falu Baranya Vármegyében, Földes Ura a K. Kamara, lakosai leginkább reformátusok. Fekszik Kémeshez fél mérföldnyire, határja három nyomásra van osztva, terem búzát, tengerit, lent, makkot, mellyekkel bővelkedik, hala is vann hegye nints, eladásra módgya van Pétsen, és Siklóson."